A magyar sajtó a világháború első két évében
A sajtó már a világháború előtt is jól menő hírközlő médium volt. A háború alatt szerepe csak növekedett, ugyanis a nyomtatott sajtó könnyen elérhető volt mindenki számára. A háborús propaganda ezt ki is használta saját céljaira. Könnyedén befolyásolni tudta a lakosságot. Ekkor már nem a szépirodalmi sajtó volt a központban. A politikai és üzleti téma lett a keresettebb, és a reklámok száma is nőtt.
„A sajtó közvéleményformáló, befolyásoló szerepe különösen megnő kiélezett helyzetekben, kritikus időszakokban, amikor a különböző társadalmi-politikai csoportok, irányok éppen általa fejezik ki felfogásukat, céljaikat, s a sajtó révén is igyekeznek annak érvényt szerezni.“1
Még továbbra is működtek szépirodalmi folyóiratok, mint például a Nyugat, mely szintén alkalmazkodott a háborúhoz, de irodalmi jellegét mindvégig megtartotta.
A pszichológiai hadviselés célja az volt, hogy minél negatívabb képet fessen az ellenséges katonákról és azok nemzetéről. Összeesküvés-elméleteket gyártottak, illetve bevetették a vallási és etnikai éltérésekre épülő előítéleteket.2 A Nagy Háborúban megjelent egy új műfaj, a tábori ujságirodalom. Ezeket a folyóiratokat a harctéren állították össze és nyomtatták ki. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén az első világháború alatt 74 katonai tábori lap jelent meg.3 A legelső Tábori Ujság néven jött létre a körülzárt Przemyśl várában. Ennek mintájára még számos ujságot hoztak létre. Kezdetben csak híreket közöltek. Nehéz volt beszerezniük a papírt és a magyarul tudó nyomdászt. Idővel azonban sok bevételük származott a lapból. Néhányan még támogatni is tudták a hadiözvegyeket és hadiárvákat.
A tábori újságokkal Nyáry László foglalkozott tüzetesebben. Kutatásait Lukács József egészítette ki. Külön rendszerezte a hadseregek, hadosztályok, ezredek tábori újságait. Az első években megjelent lapok csupán 2-4 oldalasak voltak. Némelyek naponta (A Cs.és Kir. 4.hadsereg tábori ujságja), hetente („30“-asok) vagy havonta (Manilowa) jelentek meg.4 A tábori újságok a tábori élet mindennapjairól szóltak. A katonák körében gyorsan közkedvelt lett, örültek, hogy a hazájuktól oly távol legalább anyanyelvükön olvashatnak. Megjelentek benne továbbá a kitüntetettek listája, sebesültek névsora és versek. A tábori újságok több szempontból is fontosak voltak. Kielégítették a katonák igényeit a hírek felől, ez által meggátolták, hogy bizonytalanságban tengődjenek. Megakadályozta az álhírek terjedését, amik leggyakrabban negatív jellegűek, és így rombolóan hat a katonákra. Fő feladata az összetartás fenntartása és buzdítás a harc folytatására. Szórakoztatásként humoros írásokat, verseket is közöltek.5 A világháborús iratokból minél több összegyűjtésére törekedtek az Országos Széchényi Könyvtár tagjai. A lapok szerkesztőitől levélen keresztül kérték el a kiadott számokat.
1Mucsi Ferenc: Sajtó, cenzúra Magyarországon az első világháború idején. In: Történelmi Szemle, 1984, 27.évf. 1–2. szám.
2 Erős Ferenc: Trauma és erőszak – szociálpszichológiai megközelítésben. In: Rubicon. 2015. 1.80.
3 Szőts Zoltán Oszkár: Az országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye, Budapest: Bibliotheca Nationalis Hungariae – Gondolat Kiadó, Budapest 2014.
4 Lukács József: Tábori újságok az 1914-18.évi világháború alatt. Budapest 1941.
5 Tóthi Gábor: Magyar katonai sajtó az első világháborúban (1. rész) In: Új Honvédségi Szemle, 2004. 7.szám.
