Komárom lakossága a Komárom háborús típusai c. cikk szerint két részre oszlott a háború éveiben: katonatáborra és civiltáborra. Az utóbbiba tartoztak azok, akik otthon maradtak. Nem látták a háborút, csak a lapokból igyekeztek informálódni, amennyire csak lehet. Ők további négy csoportba voltak…
Annak ellenére, hogy Tiszó már naplója elején tisztázta, hogy nem teljesen a fronton lezajlottakról fognak szólni a leírásai, mégis jól megfigyeli az ellenséget. Az oroszok eltemetik halottaikat, éppen ezért csak saccolni tudták az ellenfél veszteségeit. Ezredüket a Dankl-hadseregbe osztották…
Tiszó Józsefet, alias Jozef Tisót az első világháború elején behívták tábori lelkésznek a 71. gyalogezredhez.1 1910-ben befejezte teológiai tanulmányait. Április 14-én pappá szentelték, majd Ócsad, Rajec és Bán községekbe került káplánnak és hitoktatónak. 1914 augusztusában a trencséni 71.…
Kassa a világháború kirobbanásakor nagyjából ugyanazt a képet mutatta, mint a többi felvidéki város. A keleti front relatív közelsége sem tűnt veszélyesnek, hiszen mindenki gyors győzelemre számított. Gergely László, kassai történész így írt a kassai első háborús hetekről: „ A nagy történelmű, de…
Mednyánszky László 1852. április 23-án született Beckón. 1872-ben beiratkozott a müncheni festészeti akadémiára, majd Párizsba utazott, ahol Isidore Pils volt a mestere, aki háborús festőnek számított, a krími háborúban vett részt és festett képeket. 1876 telén kezdi megfesteni a csavargók és…
Az irodalom és a sajtó kapcsolatát egyfajta kettős függés és kötődés jellemezte. A kor legnagyobb költői és írói – Jókai, Mikszáth, Ady vagy Kosztolányi is – rá voltak kényszerítve, hogy rendszeresen publikáljanak valamilyen lapban, ugyanis csak így tehettek szert folyamatos bevételre és egyre…
A sajtó már a világháború előtt is jól menő hírközlő médium volt. A háború alatt szerepe csak növekedett, ugyanis a nyomtatott sajtó könnyen elérhető volt mindenki számára. A háborús propaganda ezt ki is használta saját céljaira. Könnyedén befolyásolni tudta a lakosságot. Ekkor már nem a…
Molnár Ferenc, Vészi Margit, Móricz Zsigmond
Balázs Béla, Bíró Lajos, Gyóni Géza, Szép Ernő, Tersánszky Józsi Jenő
A főhadiszállásokra jelentkezett magyar írók haditudósításai irodalmi jellegűek, sokszor – mint például Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Bíró Lajos,…
„A háború kitörése megdöbbentette, de valami titkos öröm is villogott benne. A nagy változás lehetősége“ – így rögzítette nevelt lánya Móricz Zsigmond 1914. júliusi reakcióit.[1] Mint sokan mások a korabeli magyar szellemi élet vezetői közt, ő is azt hitte, hogy a háború megerősíti …