2017. júl 11.

A háború képei a Komáromi Újság 1915. évfolyamában

írta: Galla Katalin
A háború képei a Komáromi Újság 1915. évfolyamában

Komárom lakossága a Komárom háborús típusai c. cikk szerint két részre oszlott a háború éveiben: katonatáborra és civiltáborra. Az utóbbiba tartoztak azok, akik otthon maradtak. Nem látták a háborút, csak a lapokból igyekeztek informálódni, amennyire csak lehet. Ők további négy csoportba voltak sorolhatóak. A „ titkos haditanácsosok ” napjaikat csoportosan töltötték a kávéházakban. A háború minden lépését megvitatták. Csak nekik lehetett igazuk, mert ők mindent tudtak. A lövészárkokat az olvasottakból mindenkinél jobban ismerték. „Náluk nélkül a vezérkar egyiptomi sötétségben botorkálna.” A második csoport a „ pesszimisták ”, akik az egész háborút negatívan szemlélték, és ennek hangot is adtak. Amikor a többiek ...

Tovább Szólj hozzá

2017. júl 09.

Tiszo József tábori lelkész haditudósításai a Nyitravármegyei Szemlében 2. rész

írta: Galla Katalin
Tiszo József tábori lelkész haditudósításai a Nyitravármegyei Szemlében 2. rész

Annak ellenére, hogy Tiszó már naplója elején tisztázta, hogy nem teljesen a fronton lezajlottakról fognak szólni a leírásai, mégis jól megfigyeli az ellenséget. Az oroszok eltemetik halottaikat, éppen ezért csak saccolni tudták az ellenfél veszteségeit. Ezredüket a Dankl-hadseregbe osztották be.

  Bystryca falu felzaklatott lakossága lelőtt egy káplárt. Erre válaszként az ezred felgyújtotta az egész lengyel falut. Senki nem menekülhetett. Holott ők is tudták, hogy nagy valószínűséggel egy orosz katona lőtt, és a családokat ártatlanul égették meg. 1

Stryžowiceben az oroszok felderítő repülőgépeket is bevetettek. A megfelelő területet körberepüléssel jelzi, majd elmegy. Ez után azt a területet kezdik célozni. Az ezredet kelet ...

Tovább Szólj hozzá

2017. júl 09.

Tiszo József tábori lelkész haditudósításai a Nyitravármegyei Szemlében 1. rész

írta: Galla Katalin
Tiszo József tábori lelkész haditudósításai a Nyitravármegyei Szemlében  1. rész

Tiszó Józsefet, alias Jozef Tisót az első világháború elején behívták tábori lelkésznek a 71. gyalogezredhez. 1 1910-ben befejezte teológiai tanulmányait. Április 14-én pappá szentelték, majd Ócsad, Rajec és Bán községekbe került káplánnak és hitoktatónak. 1914 augusztusában a trencséni 71. gyalogezreddel tartott tábori lelkészként. 1915-ben végez szolgálatával, és visszatér Nyitrára. Galíciai útjáról a Nyitramegyei Szemlében közölte naplójának részleteit.

th_dr_josef_tiso.jpg

  Galíciában , azután rövid ideig Szlovéniában szolgált, majd 1915. elején visszatért Nyitrára. Batthyány  Vilmos püspök  a  szeminárium  lelki  felügyelőjévé  és  a piarista gimnázium hitoktatójává nevezi ki, majd nem sokra rá személyi titkárává ...

Tovább Szólj hozzá

2017. júl 09.

A kassai Felsőmagyarország (Kassai Napló) haditudósításai

írta: Galla Katalin
A kassai Felsőmagyarország (Kassai Napló) haditudósításai

Kassa a világháború kirobbanásakor nagyjából ugyanazt a képet mutatta, mint a többi felvidéki város. A keleti front relatív közelsége sem tűnt veszélyesnek, hiszen mindenki gyors győzelemre számított. Gergely László, kassai történész így írt a kassai első háborús hetekről: „ A nagy történelmű, de nem éppen fényes jelenű város hirtelen – elsősorban földrajzi fekvése és közigazatásban betöltött szerepe révén – újra kiemelkedő pozícióba emelkedett országos szinten is. A háború kitörését itt is, mint Magyarország más nagyvárosaiban, hatalmas üdvrivalgással, katonai zenekarok felvonulásával, hazafias szónoklatokkal fogadták. Úgy tűnt, a nép végre egységes és egy cél érdekében sorakozott fel. Nemcsak országos ...

Tovább Szólj hozzá

2017. júl 08.

Mednyánszky László

írta: Galla Katalin
Mednyánszky László

Mednyánszky László 1852. április 23-án született Beckón. 1872-ben beiratkozott a müncheni festészeti akadémiára, majd Párizsba utazott, ahol Isidore Pils volt a mestere, aki háborús festőnek számított, a krími háborúban vett részt és festett képeket. 1876 telén kezdi megfesteni a csavargók és alkoholisták világát.

A Mednyánszky-család a XIII. században Lengyelországból került a Felvidékre. Első magyar birtokát, a Trencsén vármegyei Mednét II. Endre királytól kapta. A birtokkal járó Mednei név alakult át a későbbiekben Mednyánszkyvá. Egész életét a társtalanság és a magárahagyatottság, s az ebből fakadó helyváltoztatási kényszer lengi át .  Már gyermekkorában hamarabb tudott rajzolni, mint beszélni. Így jobban tudta ...

Tovább Szólj hozzá

2017. júl 08.

Molnár Ferenc és Vészi Margit

írta: Galla Katalin
Molnár Ferenc és Vészi Margit

 

Az irodalom és a sajtó kapcsolatát egyfajta kettős függés és kötődés jellemezte. A kor legnagyobb költői és írói – Jókai, Mikszáth, Ady vagy Kosztolányi is – rá voltak kényszerítve, hogy rendszeresen publikáljanak valamilyen lapban, ugyanis csak így tehettek szert folyamatos bevételre és egyre nagyobb ismeretségre. A regényeket például folytatásokban adták ki, ezért napról napra írták az egyes részeket. A századelő divatos írója Molnár Ferenc is rendszeresen közölte cikkeit, tárcáit és novelláit a Pesti Hírlapban , illetve a Budapesti Naplóban . Ugyanakkor a lapok olvasói is igényelték, hogy a legismertebb írók folyamatosan jelen legyenek a lapokban. Bizonyos értelemben a jó és ismert írók jelentették az újságok –a ...

Tovább Szólj hozzá

2017. júl 06.

A magyar sajtó a világháború első két évében

írta: Galla Katalin
A magyar sajtó a világháború első két évében

taboriujsag_03_large.jpgA sajtó már a világháború előtt is jól menő hírközlő médium volt. A háború alatt szerepe csak növekedett, ugyanis a nyomtatott sajtó könnyen elérhető volt mindenki számára. A háborús propaganda ezt ki is használta saját céljaira. Könnyedén befolyásolni tudta a lakosságot. Ekkor már nem a szépirodalmi sajtó volt a központban. A politikai és üzleti téma lett a keresettebb, és a reklámok száma is nőtt.

A sajtó közvéleményformáló, befolyásoló szerepe különösen megnő kiélezett helyzetekben, kritikus időszakokban, amikor a különböző társadalmi-politikai csoportok, irányok éppen általa fejezik ki felfogásukat, céljaikat, s a sajtó révén is igyekeznek annak érvényt szerezni. 1

 

Még továbbra is ...

Tovább Szólj hozzá

2017. júl 06.

A magyar írók szerepvállalása 1914-1915-ben

írta: Galla Katalin
A magyar írók szerepvállalása 1914-1915-ben

bez_nazvu.png

                      Molnár Ferenc, Vészi Margit, Móricz Zsigmond

       Balázs Béla, Bíró Lajos, Gyóni Géza, Szép Ernő, Tersánszky Józsi Jenő

 

    A főhadiszállásokra jelentkezett magyar írók haditudósításai irodalmi jellegűek, sokszor – mint például Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Bíró Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Gyóni Géza, Balázs Béla, Szép Ernő esetében – irodalmi értékük megkérdőjelezhetetlen. [1] Ebből kifolyólag tudósításaik jóval erőteljesebben közvetítették a harctéri események hangulatát, az emberi érzéseket, s jóval inkább magukkal ragadták az olvasókat, mivel a költői képek közelebb álltak a hétköznapi emberekhez, mint a távirati irodák hivatalos vagy éppen a ...

Tovább Szólj hozzá

haditudósítás Szép Ernő Molnár Ferenc Móricz Zsigmond Tersánszky Józsi Jenő Balázs Béla Bíró Lajos Gyóni Géza Két tűz között Vészi Margit Magyar írók az első világháborúban A harcok könnye és vére

2017. júl 06.

Móricz Zsigmond haditudósításai és háborús novellái

írta: Galla Katalin
Móricz Zsigmond haditudósításai és háborús novellái

 

A háború kitörése megdöbbentette, de valami titkos öröm is villogott benne. A nagy változás lehetősége “ – így rögzítette nevelt lánya Móricz Zsigmond 1914. júliusi reakcióit. [1]   Mint sokan mások a korabeli magyar szellemi élet vezetői közt, ő is azt hitte, hogy a háború  megerősíti  Magyarország  helyzetét.  Támogatta  a háborút,   mert  nélküle elérhetetlennek tűnt, hogy Magyarország megszabaduljon az osztrák-magyar dualizmus egyre többször hátrányos nehezékeitől. Az orosz betörés hírére a mai Kárpátalja területére utazott. 1914. augusztus 24-én előbb Losoncra utazott, október 19-én Valócon, Lavocsnéban a galíciai frontvonalon igyekezett tájékozódni. Novemberben pedig keleti hadszíntéren az orosz ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása